Munkajogi változások 2015-ben

Az idei év elején több ponton változtatott a Munka törvénykönyve, és az év folyamán is bekövetkeztek kisebb-nagyobb jogszabályi változások. A módosítások főként a családoknak igyekeznek kedvezni: a kismamák részmunkaidős foglalkoztatást választhatnak, az apáknak több pótszabadság jár és idén augusztustól a munkába járáshoz költségtérítés jár azoknak a szülőknek is, akik gépkocsival viszik óvodába, bölcsődébe gyermekeiket.

A januári változások közül az egyik legjelentősebb, hogy immáron nem minősül munkában töltött időnek a 30 napot meghaladó keresőképtelenség időtartama. Míg korábban a szabadság időtartama hosszabb időtartamú keresőképtelenség esetén jelentősen csökkenhetett, mostantól a munkavállalót nem érheti hátrány betegsége miatt. A kismamákat érintő változás, hogy gyermekük hároméves koráig kérhetik részmunkaidős foglalkoztatásukat, a három, vagy több gyermeket nevelő édesanyák pedig akár gyermekük öt éves koráig is élhetnek ezzel a lehetőséggel. Nem csak az édesanyák, hanem az apák is részesülhetnek munkaidő-kedvezményben az új szabályozás szerint: a gyermekük születését követő második hónap végéig öt, ikergyermekek esetében pedig hét munkanap pótszabadság jár nekik, amelyet kérésüknek megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. Ezt a pótszabadságot nem kell arányosítani, tehát az év során bármikor keletkezett a munkaviszony, ugyanannyi szabadság vehető ki. Könnyítés ugyanakkor a munkáltatók számára, hogy mind a pótszabadság idejére járó távolléti díj, mind annak közterhei a központi költségvetésből kerülnek megtérítésre.

Változtak a felmondás szabályai, elnevezései. A korábbi „rendes felmondás” elnevezést felváltotta a „felmondás”; a „rendkívüli felmondás” helyett pedig az „azonnali hatályú felmondás” került bevezetésre. Csupán a „felmondás közös megegyezéssel” forma elnevezése maradt régiben. Fontos változás, hogy a jogszabály a felmondási tilalmak egy részét kiterjesztette a vezető állású munkavállalókra is.

Márciusban a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzést tiltó jogszabályváltozás történt. A szabályozás hatálya nem terjed ki a speciális foglalkoztatókra, így például a gyógyszertárakra, a nemzetközi közforgalmú repülőtéren kialakított üzletekre, a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységre, a szálláshelyen végzett kereskedelmi tevékenységre, stb.

A törvény által meghatározott, úgynevezett kiskereskedelmi napokon (vasárnap és a munkaszüneti napok kivételével a hét többi napja) az üzletek 6 és 22 óra között tarthatnak nyitva, meghatározott kivételektől eltekintve.

A 200 négyzetméternél kisebb elárusítótérrel rendelkező üzletek akkor folytathatnak kiskereskedelmi tevékenységet a megadott időszakon túl, ha az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, egyéni cég tagja, vagy gazdasági társaság legalább 1/5 tulajdoni résszel bíró természetes személy tagja maga, vagy az előbbiekben felsoroltak segítő családtagja folytatja a kereskedelmi tevékenységet. A tilalmat a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi, jogsértés esetén pedig az üzletet az egyéb törvényes jogkövetkezmények mellett meghatározott időre bezáratja.

Augusztusban változtak munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés esetei, valamint mértéke. A térítés mértékéről a 39/2010. (II. 26.) 3. §-a rendelkezik.

Az utazási költségtérítésre való jogosultság új esetekkel egészült ki. Bár a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésre vonatkozó rendelkezések kizárólag a közigazgatási határon kívülről történő helyközi (távolsági) utazással megvalósuló napi munkába járás és hazautazás esetén érvényesek, valamint akkor, amikor a munkavállaló a munkavégzés helyére sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tud eljutni, a jogszabályváltozás lehetővé teszi, hogy a munkáltató saját döntése alapján a kormányrendeletben meghatározott (közigazgatási határon kívülről történő, illetve közigazgatási határon belülről, ha nincs közösségi közlekedés) munkába járás mellett meghatározott esetekben a közigazgatási határon belül történő munkába járást is a rendelet szerinti munkába járásnak minősítse. Ilyen esetek például, ha a munkavállaló súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, vagy a munkavállalónak óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermeke van. Természetesen a költségtérítés ezekben az esetekben nem számít a magánszemély jövedelmének, így adómentesen adható a kilométerenkénti 9 forintos költségtérítés. A bevezetett új szabályok a családok támogatásának érdekében biztosítanak kedvező lehetőséget a munkavállalásban a kisgyermekekkel rendelkezőknek a munkába járás utazási költségtérítésének kivételes, pozitív irányú, általánostól eltérő szabályozásával.

KLG Prominent Kft

Kiemelt referenciáink: